Gabnai Katalin megközelítése szerint drámajáték minden olyan játékos tevékenység, „melyben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei lelhetők föl. Drámajátékaink az emberépítést célozzák, feladatuk a személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás, a közlés megkönnyítése.” (Gabnai, 1999. p. 9.)
Kaposi László, a magyarországi drámapedagógia meghatározó alakja a következőképpen definiálja a drámapedagógiát: A drámapedagógia olyan csoportos játéktevékenység, amelynek során képzeletbeli világot építenek fel, és ebbe a képzeletbeli világba a résztvevőket szereplőként vonják be. Ott persze valós problémákba ütköznek, és ezekből az ütközésekből valós tudásra, tapasztalatokra tesznek szert. Eddig a definíció. Nagyon fontos ’műfaji’ kritériumnak gondolom azt, hogy fel kell, épüljön a fikció, egy képzeletbeli világ. Nem a saját hétköznapi valóságomban kotorászok, így a dráma nem tévesztendő össze – mondjuk – a pszichodrámával, ami mindenképpen úgy működik, hogy valakinek vagy valakiknek a saját hétköznapi problémáját játsszuk ki. Tehát fontos, hogy a képzeletbeli világ felépüljön, és fontos, hogy szereplőként vonják be a gyerekeket.
A drámapedagógia ezzel a drámával tanít, ennek a pedagógiája. Ha valamelyik dolog nem történik meg, akkor már nem drámapedagógiáról van szó.” (Kaposi, 2010, p. 2)
Budácsik Éva
2024.07.01.
Drámajáték gyűjtemény feladatok itt